Boldog Új Évet Kívánok! An Nou fericit! Neue Jahr!
Happy New Year!
Yeni Yılınız Kutlu Olsun!
Srećna Nova godina!
Szczęśliwego Nowego Roku!
С Новым Годом!
sâmbătă, 30 decembrie 2017
sâmbătă, 23 decembrie 2017
joi, 21 decembrie 2017
GAZDASZEMMEL A jó gazda is holtáig tanul
Bakó Zoltán 2017. december 20.
Ilyenkor tél kezdetén idő jut arra, hogy a gazdák számvetést végezzenek az év folyamán végzett munkájukról. A tél ugyanakkor a szakképzés időszaka is. Annak néztünk utána, hogy ez Maros megyében hogyan működik. Farmerképző a fóliasátorban: a gazdatanfolyamok elengedhetetlen része a gyakorlati oktatás
Nem igaz, hogy téli időszakban a gazdaember pihen.
Egy jó gazdánál a tél nem az édes semmittevést jelenti, hiszen elég, ha kilép az udvarra, s máris akad tennivalója. Arról nem is beszélve, hogy az állattartó gazdának – a magára valamit is adó termelő legalább két lábon áll, növényeket termeszt és állatokat nevel – a téli munkaprogramja szintén huszonnégy órás, mindössze valamivel lazább a három műszak, mint nyáridőben. Nagyapáink, dédapáink ilyenkor ültek össze egy kis beszélgetésre, pipafüstös borozgatásra, s ennek során hányták-vetették meg, milyen is volt a már csaknem lejárt esztendő. Amolyan számvetés, tapasztalatcsere volt ez, csak akkor ezt kvaterkázásnak tekintették. És így van ez a gazdaszervezeteknél is: áttekintik a lejárt esztendőt, leltározzák az eredményeket, keresik az esetleges sikertelenségek okait, s készülnek arra, hogy a következő évet jobban megszervezzék. Magyarországi támogatás A marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezete (RMGE Maros) elmondhatja magáról, hogy jó évet zár. Zárszámadó közgyűlést ugyan még nem tartottak, de már körvonalazódik a beszámoló. Az már régebbi tapasztalat, hogy a szervezet legfontosabb tevékenysége a felnőttoktatás. Ez a típusú szakoktatás lényegében hiánypótló, amit a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója, Ileana Guşatu is elismert az év elején tartott gazdatalálkozón. A felnőttoktatás keretében szervezett tanfolyamokkal olyan űrt töltenek be, ami a szakigazgatóságnak nem sikerül. Szabó Árpád megyei tanácsos éppen egy ilyen rendezvényen fogalmazta meg, hogy a gazdaegyesületeknek és a megyei önkormányzatnak meg kell találniuk az értékesítési lánc kiépítésének lehetőségét is. Ennek keretében tudnák a gazdák termékeikkel ellátni a szupermarketeket, hiszen tetszik vagy sem, ma ez a tendencia, és hosszú távon csak ez biztosíthatja a megélhetést.
A Maros megyei gazdaegyesületnek sajtkészítő gépe is van
A gazdaegyesület tevékenységére már régóta figyel az anyaországi szaktárca. Ezt bizonyítja, hogy a legutóbbi találkozón részt vett Hancsók Szabolcs is. A Kárpát-medencei együttműködési referens a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium képviseletében kiemelte: a minisztérium évek óta aktív partnere az RMGE Maros szervezetnek. Nemcsak anyagilag és szakmailag támogatják tevékenységét, hanem tavaly közösen indították el a falugazdász programot, amelynek célja, hogy a gazdák közvetlenül kapjanak szakmai és pénzügyi információkat, amelyek révén eredményesebben gazdálkodhatnak.
Ugyanakkor a Maros megyei gazdaszervezet közvetítésével a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar kertészmérnöki tanszékének három tehetséges tanulóját részesítik évente ösztöndíjban. A magyarországi szakember hangsúlyozta: fontos, hogy a gazdák belépjenek a szakmai szervezetbe, mert „nem lehet tudni, hogy 2020 után mit hoz a jövő”. A gazdák tudják, hogy a közös munka, a szervezetbe való tömörülés megkönnyítheti a bürokratikus gazdasági rendszerben való eligazodásukat, és elősegíti szakmai érvényesülésüket. A szervezetnek a megyében eddig harmincöt gazdaköre volt, ebből huszonöt jogi személyiségű fiókszervezetté alakult, és az idén újabb négy település gazdálkodói jelentkeztek, hogy tagjai szeretnének lenni az RMGE Marosnak. Marosvásárhely, Kebele, Kibéd és Mezőpanit gazdálkodóinak kérését elfogadta a megyei szervezet, így ezek is a megyei gazdaközösséghez tartoznak. Kopjafaavatás Szatymazon Jó év volt a 2017-es. „Tele voltunk jelentős programokkal: a szervezet nemcsak itthon, hanem az anyaországban is nagy elismerésnek örvend” – mondja a szervezet elnöke, Csomós Attila (portrénkon). A legjelentősebb eseménynek az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon, az OMÉK-en való részvételt tartja, de kiemelkedő volt a szatymazi gazdanapok felhozatala is. „Az esemény érdekessége, hogy 102 évvel ezelőtt szintén Szatymaznak volt a vendége az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác, aki akkoriban még az erdélyi gazdáknak is a minisztereként tevékenykedett. Ő szorgalmazta a régiónkban a Bekecs-tetői több száz hektáros legelő feljavítását, a vízvezetést és tejfeldolgozók létesítését. Idén kopjafát avattunk Szatymazon dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelenlétében, ami a Kárpát-medencei magyar gazdák összefogását jelképezi” – magyarázza Csomós Attila.
Maros Tejfeldolgozás gyakorlati képzéssel
A megyei gazdaszervezetben a tél folyamán három szakmai felkészítő tanfolyamot szerveznek. A végzettek farmvezetői képzést kapnak. Mezőgazdasági farmot gazdaemberként csak az tud hivatalosan létrehozni és működtetni, aki egy ilyen képesítéssel rendelkezik. Ehhez a képesítéshez kötődik a pályázás lehetősége is. Csomós elmagyarázza, hogy egyre nehezebb eligazodni az értékesítés folyamatában, s aki nem ismeri legalább az alapokat – nincs tisztában a menedzsment és a marketing alapfogalmaival és nincs legalább alapfokon otthon a pénzügyi-könyvelési folyamatokban – az nem tud sikeresen gazdaságot működtetni. A marosvásárhelyi gazdaszövetség vezetői az év folyamán több olyan tevékenységet is szerveztek, amelyek ráébresztették a termelőket egy alapigazságra: nem szabad megelégedniük a nyersanyagok előállításával. Az lehet sikeres gazda, aki a megtermelt nyersanyagokat félkész vagy akár késztermékké dolgozza fel, s azt próbálja értékesíteni természetesen a nyersanyagénál jóval magasabb áron. Másrészt nem elég a feldolgozott terméket előállítani, azt el is kell adni. Olyan minőséget kell termelni, ami nemcsak az élelmiszerpiacokon, de a kisebb vagy nagyobb üzlethálózatok polcain is megállja a helyét. Ehhez viszont tanulni kell, ismereteket szerezni, nem utolsósorban menedzsmenti ismereteket – állítja az elnök. Az elméleti képzés keveset ér, ha a tanfolyam résztvevőinek nem lehet megmutatni a gyakorlatban is a tudnivalókat. Egy évvel ezelőtt két tanyaprogramukat kedvezően bírálta el a Földművelésügyi Minisztérium, aminek eredményeként tejfeldolgozó gépsort vásároltak. A megyei szervezet székházában a tejfeldolgozásról eddig ötször tartottak gyakorlati bemutatót. „Magyarországi tejfeldolgozó partnerekkel közösen mutattuk be a tudnivalókat, amelyek során a résztvevők élőben láthatták, hogyan lehet az 50–60 vagy akár a 90 baniért felvásárolt tejért feldolgozva háromszor annyit kapni. A gyakorlati képzés résztvevői maguk fogyasztották el az előállított termékeket – a sajtot és túrót – így láthatták, hogy viszonylag rövid idő alatt miként lehet a tejből jó minőségű, ízletes és magasabb értékű árut előállítani” – fogalmaz a szakember. Gazdatanfolyamok Nem elhanyagolható az ízek, lekvárok, befőttek, üdítőitalok és szörpök kiállítása sem. Ezt már többször megszervezték. Részben azért, hogy teret biztosítsanak a termelők bemutatkozására, de főként azért, hogy a vidéki emberek lássák, mi mindent lehet előállítani a ház körül megtermő zöldségekből, gyümölcsökből. Ezért is szervezik a farmvezetőképző tanfolyamokat zöldség- és gyümölcstermesztő, mezei növények termesztése és az állattenyésztés területén.
Az RMGE Maros megkapta a Munkaügyi Minisztérium helyi kirendeltségének jóváhagyását e tanfolyamokra, az így megszerzett oklevélnek tehát hivatalos jellege van. A három téli tanfolyam közül eddig a zöldség- és gyümölcstermesztő indult el decemberben tizenhét résztvevővel.
A programokhoz mindenekelőtt személyzetre van szükség.
A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával már eddig is volt egy pályázatíró szakemberük (Timár Tímea) és egy falugazdászuk (Sikó László). A szervezet képviselői december 4–5-én részt vettek a Földművelésügyi Minisztérium VI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumán, ahol a miniszter 20 külhoni civil szervezettel írt alá megállapodást a Kárpát-medencei Falugazdász Program kezdeményezésről.
A húsz között ott volt az RMGE Maros is.
A megállapodás értelmében a Kárpát-medencében öt évre 106 falugazdász működését támogatják, ebből több is jut az RMGE Maros szervezetnek. A tél folyamán a megyei szervezet folytatja a gazdák szakmai felkészítését. Ismét szerveznek méhésztanfolyamot, amelyre folyamatosan van igény annak ellenére, hogy eddig tíznél is több ilyen képzés indult. De lesz állatgondozói, valamint traktor- és mezőgép-kezelői tanfolyam is. A falugazdászoknak, a főiskolai és egyetemi végzetteknek pedig továbbképző tanfolyam indul. „Szervezetünk a felnőttképzést kötelességének tekinti. Erre azért van szükség, hogy minél több termelő naprakész információkhoz jusson, amelyek elősegítik az életképes, fejlődő és jövedelmező gazdaságok működtetését. Csak ez garantálhatja a szülőföldön való megmaradást és boldogulást” – állítja Csomós Attila.
sâmbătă, 15 aprilie 2017
sâmbătă, 26 martie 2016
luni, 15 februarie 2016
„Kell egy ember, aki felvállalja a falut” Falugondnokok találkozója
FEBRUÁR 14, 2016 ANTALFI IMOLA
Fotó: Antalfi Imola
„Nem a világot akarjuk megváltani, hanem az életet elviselhetőbbé, szebbé tenni” – hangzott el a Romániai Falugondnokságok Szövetségének hétvégi, Nagyernyében megtartott munkaértekezletén. A kétnapos képzésen részt vett falugondnokok, község- és közösségvezetők, lelkészek, civil szervezetek képviselői a falugondnoki tevékenység hiánypótló jellegéről, e szociális, közösségszervező program és szolgálat működtetéséről, fejlesztéséről tanácskoztak. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezető konzulja, Nagy Zsigmond, Maros megye alprefektusa, valamint Jánosi Ferenc, Nagyernye község polgármestere is.
A rendezvény meghívott előadóit, résztvevőit Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokságok Szövetségének (ROMFALSZ) elnöke köszöntötte, áldást, erőt kívánva a falugondnokok áldozatos tevékenységére.
– Addig vagyunk boldogok, addig van értelme életünknek, amíg mások gondjait meg tudjuk oldani, segíteni tudunk azokon, akik már nem, illetve még nem képesek önmagukon segíteni, önerőből boldogulni. Ehhez elengedhetetlen a szolgálatkészség és a hit – e szavakkal nyitotta meg a tanácskozást Balázs Sándor, hangsúlyozva: a szolgálatnak, szeretetnek nincs felekezete, nemzetisége. Beszélt arról a sokéves küzdelemről, amivel a kis települések, falvak az intézmény és szolgáltatás hiányából fakadó hátrányos helyzetek enyhítése és megoldása érdekében létrehozott falugondnokságot próbálták „bevinni” a hazai törvénykezésbe, arról, hogy világunkban, amelyből már hiányoznak az egymást segítő háromnemzedékes családok, „kell egy ember, aki felvállalja a falut”. A falugondnokság hiánypótló jellege abból fakad, hogyha késve is, de megpróbálja elviselhetőbbé és jobbá tenni, bearanyozni idősebb testvéreink életének alkonyát. E tevékenység célszemélyei a magukra maradt idősek mellett a gyermekek, a betegek és családjuk, lényege a mindennapok terheinek hordozásában való segítségnyújtás, az ezzel járó gondok enyhítése, megoldása, az emberi méltóság helyreállítása, az öntudatos és következetes szeretetszolgálat. Önkéntes jellege kizár minden hivatali és hierarchikus alá- vagy fölérendelést, ugyanakkor, ha lehetőség van rá, a falugondnoki tevékenységet a helyi önkormányzat, civil szervezetek támogathatják, a falugondnok javadalmazásának biztosításában igénybe lehet venni a hazai és anyaországi közhasznú alapok és alapítványok segítségét, a kiírt pályázatok útján – hangzott el a megbeszélésen.
Jánosi Ferenc, Nagyernye polgármestere felszólalásában hangsúlyozta: évekkel ezelőtt már találkozott a falugondnokság ötletével, de nem volt lehetőség felvállalni. – Meggyőződésem, hogy ezt a munkát odaadás nélkül nem lehet végezni. Ha Nagyernyében létrejönne a falugondnokság, az önkormányzat természetesen támogatná – tette hozzá.
Nagy Zsigmond alprefektus szerint e megváltozott időkben, amikor az állam finanszírozási korlátokat szab, s szociális téren nem képes kellő mértékben megfelelni az elvárásoknak, az elöregedő településeken a falugondnoki tevékenységet a közösségek kell visszavegyék, és csakis hozzáértő, elkötelezett emberek irányításával jöhet létre. Ugyan nincs törvényes keret a falugondnoki intézményre, de az önkormányzatok a pályázati törvény alapján segíthetik ezt a – civil szervezetek által működtetett – tevékenységet – tette hozzá.
Nagy Gizella, az Unitárius Nők Országos Szövetségének alelnöke úgy vélte, a falugondnokságoknak és nőszövetségeknek jobban együtt kellene működniük. Orbán Zoltán falugondnok szerint a fiatalok körében jobban kellene népszerűsíteni a falugondnokságot, ezt a véleményét az önkéntességről beszélő Csata Éva pszichológus is osztotta, felhívta a figyelmet, hogy a falugondnokság területéről hiányoznak a fiatalok.
– Pedig vannak nyílt, elkötelezett fiatalok, tehát van remény, csak a kommunikáción kell javítani. Önkéntesen, alkalmazottként kell végezni ezt a szolgálatot – tette hozzá. Inter-aktív előadásából kiderült, szeretet, gondoskodás, odafigyelés, önfeláldozás, segítőkészség, empátia, együttérzés, tenni akarás, felelősségérzet, közösségszervezés nélkül nem képzelhető el a falugondnoki munka. A 300-as lélekszámú Székely-muzsnában a falugondnokságot működtető egyesület sokrétű szociális és kulturális tevekénységéről Nemes Anna Borbála számolt be. Az elöregedő falvak jellegzetes gondjai itt is megtalálhatók: sok a beteg, idős személy, nincs postai szolgáltatás, segíteni kell az embereknek a számlák kifizetésében, a mezőgazdasági támogatások megszerzésében, a helyi vízhálózatot például a falugondnok működteti, a háziorvost kéthetente kiszállítják, hogy legyen alapellátás. A falugondnok tévét szerel, ha kell, hazaszállítja a tűzifát, kórházba viszi a betegeket. Simon Judit, a Hifa Románia Egyesület elnöke a fogyatékkal élők számára épülő Hifa-park projektről beszélt. György Attila a Szent Gellért Alapítvány képviseletében a szervezet alapvető céljairól (a fiatalok, gyermekek keresztény szellemben való nevelése, fogyatékkal élők, sérültek, idős emberek, nagycsaládosok segítése, a helység és a környék szociális problémáinak orvoslása) beszélt, ismertette az alapítvány munkapontjainak létrehozásáért végzett kalákázást. Nagy Gizella A hír, üzenet közösségformáló szerepe címmel tartott foglalkozást, míg dr. Ferenczi Enikő mentálhigiénés szakember a szerepharmonizáció és pozitív erőforrások címmel tartott előadásában az adás lélektanáról, a tudatosságról, a falugondnoki munkavégzéshez is szükséges vezetői képességekről beszélt. A falugondnok a belső erőforrásokról szólva az elméleti tudást, a gyakorlati tapasztalatot, a kommunikációs készséget és a személyiséget említette, kiemelten a szociális érzékenységet, empátiára való készséget, a szigorú önvizsgálatot, erőt.
A rendezvény zárónapján Keresztesi Ernő a forgalmi szabályokat, a törvényi újdonságokat ismertette, az elsősegélynyújtásról dr. Béla Éva tartott interaktív előadást. Dr. Csige Sándor Zoltán vezető konzul a közösségek számára időszerű és hasznos tudnivalókat osztott meg a résztvevőkkel, hangsúlyozva: „ezekben az időkben kiemelt jelentősége van hagyományaink megőrzésének, továbbvitelének, úgy, hogy azt hozzáigazítjuk a mai kor lehetőségeihez, de megtartjuk annak eredeti közösségformáló szerepét”. A vezető konzul szerint ebben nagy eredményeket ér el a Falugondnokságok Szövetsége, amelynek munkája a székely lét alapjaihoz, a faluhoz kötődik.
– A kaláka mint közösségépítő tevékenység – és tudjuk, nemcsak a közösségeket építi, hanem minden olyat is, ami egy-egy családnak meghaladja a lehetőségeit – ma is kiváló lehetőséget biztosít az összefogásra – tette hozzá. A továbbiakban a főkonzulátus szakmai feladatairól – a honosítási eljárásról és a hadigondozotti ellátásról – beszélt, válaszolva az érdeklődők kérdéseire.
A rendezvény Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnökének A szívesség szentsége, a másként és másokért vállalkozás útja című előadásával zárult. Az előadó a falugondnok szerepéről beszélt a közösség fenntartásában, működtetésében, de olyan témákat is érintett, mint a piacgazdaság, a gazdaság életünkre gyakorolt hatásai, a közösség mint hagyományos életforma, a fogyasztói szemlélet térhódítása.
A falugondnokságot fejleszteni kell, ebben egyetértettek a résztvevők. Akár országos program kidolgozásával uniós alapok megpályázására, az egyházi háttér kiszélesítésével, vagy, amint például Horváth Zoltán, a Hangya Egyesület vezetője tette, külön falugondnoksági szakosztály létesítésével, amely támogató partnerek keresésével, falugondnoki, oktatói képzések, továbbképzések indításával foglalkozik.
marți, 23 decembrie 2014
Abonați-vă la:
Postări (Atom)